H1N1

Az oltás négy emberből háromnál nem hatásos

Fontos tudni, hogy semelyik influenza elleni anyagot nem tesztelték terhes nőkön. Így azután érthető, hogy terhes nők tekintetében eddig egyik védőoltásnál sem állapították meg a veszélyességi faktorok számát, lehetőségét.

Milyen hatékony is valójában a H1N1 elleni védőoltás? Dr. Mercola szerint legjobb tudásunk alapján megállapítható, hogy a védőoltás csupán az esetek 50, vagy inkább kevesebb százalékában működik. Ez pedig azt jelenti, hogy az ellenanyag négyből három embernél nem hatásos. Megéri-e a kockázatot ez a csupán 25%-nyi esély, ha az oltás előnyeit nézzük – különösen terhes nők esetében? Sok orvos szerint még így is kevesebb kockázatot vállalunk, mintha elkapnánk a vírust és megbetegednénk.

Különböző más tanulmányok ellenben azt összegzik, hogy az influenza alig jelent különösebb veszélyt az állapotos nőkre, mint másokra, valamint, hogy még nem végeztek kísérleteket, amelyek igazolnák az oltás biztonságát. Az amerikai állam mégis sürgeti az ellenanyag beadását. Végül dr. Mercola minden terhes nőt arra buzdít, hogy saját, felelősségteljes döntést hozzon, és tudjon meg minél többet a témával kapcsolatban.

A magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium az első magyar kismama halála után azt hangsúlyozza, hogy minden terhes nőnek egyértelműen javasolt az oltás. Tóth Zoltán, a fenti kollégium vezetője elmondta, hogy a vakcina kb. 80%-os védettséget biztosít.

(A szerkesztő megjegyzése: talán érdemes lenne megfontolni ezek után, hogy legalább a terhes nők olyan oltást kaphassanak, amely nem tartalmaz higanyt. Mint erről már írtunk, a higany kis mennyiségben is idegméreg, a magzatba jutva előre nem látható károsodást okozhat. A külföldön gyártott és az EU-ban engedélyezett vakcinák között létezik higanymentes is.)

Dr. K. Gy.: Magyarországon soha nem vizsgálták meg, hogy az oltottak és nem oltottak között a járvány után volt-e különbség a mortalitásban, morbiditásban vagy a kiesett munkanapok számában. Tehát az oltási kampány után semmiféle utóvizsgálat nem történt a hatásosság (járványügyi és nem immunológiai) alátámasztására. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy cél volt pusztán: az értékesítés. Senkit nem érdekelt, hogy az oltás véd-e vagy sem a vad vírus ellen. Azt sem vizsgálták, hogy egyáltalán influenzás volt-e az a pár százezer ember, akiket ezzel a diagnózissal jelentettek. Ezek orvosi tippek voltak, tavaly 249 bizonyított eset volt 1190 beküldött anyagból, és ebből extrapoláltak 3-400 ezer beteget.

Az influenzaoltás hatásosságát emberben három fő típusú kísérleti módon lehet bizonyítani:

1. Kísérleti vizsgálat. Itt önkénteseket fertőznek meg az oltás után élő vírussal, nagyon szigorúan ellenőrzött körülmények között, és így mérik az oltás hatékonyságát. Ez, és csakis ez a tudományosan valóban elfogadható, értékelhető tudományos tényeket generáló tanulmány.

2. Terepvizsgálat, ahol a járvány kitörése után egyszerűen számolják a betegek és a halálozások számát, de itt már sok a hipotetikus elem, mert azt senki nem tudja, hogy a betegek vajon mind influenzások-e, valamint Magyarországon nem vizsgálják, hogy hányan voltak oltva a megbetegedettek közül, tehát kiknél volt hatástalan a vakcináció.

3. Immunválasz vizsgálat. Ez folyt most Magyarországon, ahol már csak azt rögzítik, hogy a beoltott egyének szervezete termelt-e ellenanyagot. Ez utóbbi forma azonban kizárólag azt teszi lehetővé, hogy kijelenthessük, az oltóanyag képes immunválasz kiváltására, illetve a kísérleti személyek szervezete képes volt ellenanyag termelésére.

Amikor tudósaink és vezetőink beleharsogják a köztudatba, hogy az új magyar csúcsvakcina hatékony, akkor szándékosan elhallgatják azt a tényt, hogy kizárólag a legutolsó típusú vizsgálat szempontjai alapján értékelt hatékonyságról beszélnek. Ez nem más, mint a laikus közvélemény tudatos és szándékos megtévesztése, ugyanis ez semmit nem jelent azzal kapcsolatban, hogy a beoltott személyek meg fognak-e betegedni az élő vad vírussal történő találkozáskor vagy sem. Azt sugallja, hogy az oltás biztos védelem, pedig ez hazugság.

Erre vonatkozóan csak az 1-es típusú tanulmány adhatna választ, ami szerintem egy ekkora hisztériakeltéssel bevezetett világjárvány forgatókönyv esetén indokolt volna. Kész az oltóanyag, meg is lehetne csinálni a vizsgálatokat. Akár egy-két hét alatt. Nem tudok arról, hogy bármely vakcinagyártó cég eddig elvégzett volna ilyen kísérletet a mostani H1N1 kísérletek kapcsán, de az biztos, hogy Magyarországon ilyen nem volt.

Forrás:natursziget.com